A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény (a továbbiakban: Fvtv.) 55.§ -ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1.§ 
(5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötés érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékekben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

 

2.§ 
(1)Az értékesítő a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni.

a)az értékesítőcégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), adószámáról és telefonszámáról;

b)a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;

c)az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is;

d)szükség szerint a szállítás költségéről;

e)a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;

f)az elállás jogáról (4-5.§);

g)a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;

h)az ajánlati kötöttség idejéről;

i)a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.

(2)Az értékesítő az (1) bekezdés szerint tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni.

(3) Ha az értékesítő telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét), és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.

 

3.§ 
(1) Az értékesítő köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a 2.§ (1) bekezdésnek a)-f) pontjában foglaltakról írásbeli tájékoztatóval vagy más, szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni.

(2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia kell:

a) a 4.§ szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4.§ (5) bekezdésében, a 6.§ -ban és a 7.§ (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5.§ alapján az elállás joga nem illeti meg.

b) az értékesítő azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egység címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;

c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;

d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján, egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell az értékesítő (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címéről.

 

4.§  
(1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indoklás nélkül elállhat.

(2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy az értékesítő a 3.§ szerint tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

(3) Ha az értékesítő nem tesz eleget a 3.§ szerinti tájékoztatási kötelezettségnek, a fogyasztó az elállási jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három napon belül gyakorolhatja.

(4) Ha a 3.§ szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.

(5) Az értékesítő köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. Az értékesítő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

 

5.§ A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4.§ szerinti elállási jogot.

a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt az értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;

b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozástól függ.

c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza.

d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta.

 

6.§ 
(1) Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben az értékesítő által nyújtott kölcsön (Fvtv. 2.§ d) pont) fedezi, a fogyasztó 4.§ szerinti elállási jogának gyakorlása, a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.

(2) A fogyasztó az értékesítőnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. Az értékesítő azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3.§ szerinti tájékoztatási kötelezettségnek eleget tett.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5.pont) fedezi,feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és az értékesítő előzetes megállapodásán alapul. Az értékesítő köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.

 

7.§ 
(1) A felek eltérő megállapodása hiányában az értékesítő a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésére.

(2) Ha az értékesítő a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése az értékesítőt nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.

(3) Ha az értékesítő a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, a 4.§ szerinti elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek az értékesítőt terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről az értékesítő egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.

 

8.§ 
(1) Az értékesítő nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg.

(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni az értékesítő ajánlatának – hallgatólagos - elfogadását.

 

9.§ 
(1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az értékesítő a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.

(2) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékesítő a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.

 

10.§ Az értékesítőt terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartott, valamint a fogyasztó 9.§ -ban előírt hozzájárulását beszerezte.

 

11.§ 
(1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le.

(2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni.

(3) Ha a rendelet hatálya alá tartozó szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.

 

12.§ 
(1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) Hatályon kívül helyezte: 370/2004. (XII. 26.) Korm. Rendelet 9.§ (2) b).

Hatálytalan: 2005. II. 24-től.

(3) Ez a rendelet a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek való megfelelést szolgálja; az irányelv 8. cikke kivételével.

 

 

(Kihirdetve: 2001. XII. 24.)

Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamit az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja:

 

 

2.§ 
(1) E törvény alkalmazásában:

a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje;

b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg –továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;

k) Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

 

4.§ 
(1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon, magyar nyelven legalább a következő adatokat, illetve tájékoztatást közzétenni:

a) a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, képviselőjének nevét is;

b) a szolgáltató lakcímét, illetve székhelyét, telephelyét;

c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét;

d) amennyiben a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály valamely nyilvános nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltató a nyilvántartásba bejegyző vagy hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát;

e) amennyiben a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, illetve minősítéshez vagy akkreditációhoz kötött, ezt a tényt az engedélyező hatóság (minősítő, akkreditáló szerv) megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély (minősítés, akkreditációs határozat) számával;

f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát;

g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:

ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;

gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;

gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára;

h) az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 8.§-ának megfelelő tájékoztatást.

(2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenértékhez kötését és ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen. Különösen tájékoztatni kell az igénybe vevőt arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a szolgáltatást terhelő közterheket, illetve az igénybe vevőhöz történő eljuttatás minden költségét.

(3) A szolgáltató köteles általános tájékoztatást adni az alkalmazott információs rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentő tényezőkről és az általa megteendő óvintézkedésekről.

 

5.§ 
(1) Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4.§-ban, valamint egyéb jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az igénybe vevő ajánlatának elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt;

a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;

b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;

c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;

d) a szerződés megkötésének, valamint a szerződésnek a nyelvéről;

e) arról a – szolgáltatási tevékenységre vonatkozó – magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen: továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.

(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.

 

6.§ 
(1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását ajánlatának elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen eszköz hiányában az igénybe vevő nyilatkozata nem minősül ajánlatnak.

(2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő ajánlatának megérkezését az igénybe vevő fél elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő ajánlatának elküldésétől számított 48 órán belül nem érkezik meg az igénybe vevőhöz, az igénybe vevő ajánlati kötöttsége megszűnik.

(3) Az ajánlat és annak visszaigazolása akkor tekintendő a másik szerződő félhez megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.

(4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erre megállapodtak.
(5) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit, valamit az 5.§ (1) és (2) bekezdéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján létrejött szerződések esetén.


Egyéb jogszabályok, kormányrendeletek:

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet - az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet - a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről